A hátsó fék használata szinte vallási kérdés. Az egyik tábor esküszik rá, rengeteget használja, a másik szinte soha. Akármelyik oldallal beszél az ember, kiderül, hogy komoly ideológiai háttere van mindkét hozzáállásnak. Pedig a legjobb esetben is csak az egyiküknek lehet igaza. De mégis kinek?
Akik nem használják, vagy csak alig, leggyakrabban arra hivatkoznak, hogy fékezésnél a fékerő túlnyomó része az első keréken ébred. Szélsőséges esetben vészfékezésnél a hátsó kerék szinte elemelkedik a talajtól, bármilyen apró fékerő azonnal blokkolná a hátsó kereket. Leggyakrabban ezt sportmotorosoktól szoktam hallani, olyanoktól is, akik pályáznak amatőr szinten.
Vigyázat, a cikk további része hittérítő elemeket tartalmaz! Ha a második táborhoz tartozol, és továbbra is hátsófék-ellenes akarsz maradni, és nem akarod megtudni, miért és hogyan kell különböző helyzetekben megfelelő módon használni a hátsó féket, ne olvass tovább! :)
Először is egy rövid felsorolás, hogy mikről lesz szó:
- Hátsó fék szerepe vészfékezésnél
- Hátsó fék szerepe precíz manőverezésnél, szlalomozásnál (gáz és fék egyszerre használata)
- Hátsó fék szerepe kanyarodásnál, ívmódosításnál (gáz és fék egyszerre használata)
Ha már olvastad a cikket a vészfékezésről, tudod, hogy az első fázisban nagyon fontos szerep hárul a hátsó fékre: stabilizálja a motort, illetve amíg nem bukik előre a motor, addig a lassulásba is jelentősen besegít. Ha jól használod a hátsó féket, jó pár méterrel rövidebb lehet a fékutad.
Ebben talán nincs semmi meglepő, a féket úgy használtuk, ahogy kell, fékezésre. Miért, másra is lehet? Igen, precíz gyorsításra, de ne szaladjunk ennyire előre!
Most jön az a technika, amit (egyelőre) kevesen ismernek, és még kevesebben használnak, de szerencsére terjed. És aki kipróbálta, megtanulta így használni a hátsó féket, általában már nem tud nélküle meglenni. Ilyen vagyok én is... :)
De most jöjjön a nagy kérdés, miért írtam azt a felsorolásba, hogy a fék és a gáz egyszerre történő használata két helyre is?
Mielőtt megválaszolnám, kezdjük azzal, hogy kanyarodásnál mitől függ az, hogy milyen nyomvonalon fordul a motor: a bedöntéstől és a sebességtől. Ugyanazzal a bedöntéssel, de más-más sebességgel egészen más sugárban, nyomvonalon fordulunk. Ugyanígy ugyanazzal a sebességgel, de más-más bedöntéssel, szintén. Vagyis ahhoz, hogy precízen végig tudjuk vezetni a motort egy általunk kívánt nyomvonalon, a bedöntést és a sebességet is precízen kell tudni szabályozni.
És mi ezzel a gond? Miért ne tudnánk a bedöntést és a sebességet precízen szabályozni?
A bedöntést még hagyján, ha ügyesek vagyunk és jó az egyensúly érzékünk, akkor ezzel nem szokott baj lenni. Sokkal inkább a másikkal, a finom gázadással. A motor ugyanis nem azonnal reagál arra, amit a gázkarral művelünk. Van egy tehetetlensége az adagoló rendszernek, porlasztónak is, amellett a hajtásláncnak is van holtjátéka és ezek összeadódnak. Ha az a feladat, hogy kizárólag gázadással először lassíts (motorfékkel), majd gyorsíts, akkor azt fogod észrevenni, hogy az átmenetnél (hajtás-motorfék) van egy kis rántás, kattanás mindkét irányban, és a gázadásra sem egyből reagál a motor.
Sokkal jobban érezhető ez, ha az a feladat, hogy lassan, szűk körben menj körbe-körbe, lehetőleg egy adott nyomvonalon. Hátsó fék használata nélkül ezt csak úgy tudod jól megoldani, ha folyamatosan játszol a bedöntéssel is, hogy ellensúlyozd a motor sebességének ingadozását.
Miért előnyös a hátsó féket együtt nyomni a gázzal?
Először is nézzük meg a helyes technikát. Adunk valamekkora gázt, általában picit nagyobbat, mint az adott szituáció kívánná, és közben rálépünk (robogósok bocsi, nálam ez így rögzült, de a kézi hátsófékkel ugyanígy kell tenni) a hátsó fékre, ezzel visszafogjuk a motort. Ilyenkor ha picit lassítani kell, jobban rálépünk a pedálra. Ha picit gyorsítani kell, akkor meg felengedjük. És a lényeg, eközben a gázhoz (szinte) nem is nyúlunk, azt végig ugyanott tartjuk.
Miért jobb ez, mint ha a gázzal játszanánk? A motor a hajtásláncot folyamatosan "előfeszíti", nincs holtjáték a gáz elvételnél, gázadásnál. Emellett nincs késlekedés, a fékpedál reakciójára azonnal reagál a motor, nem úgy, mint a gázadásra, azonnal érzed a hatását annak, amit csináltál. És nem utolsó sorban nehezebben fullad le a motor (a lassú manőverek alatt) a folyamatos gázadás miatt.
Ha ezt kipróbálod, azonnal érezni fogod a különbséget, mit jelent a hátsó fékkel vagy csak a gázzal szabályozni a motor sebességét. Sokkal-sokkal precízebben tudod adagolni, és ez különböző szituációkban nagyon fontos.
Mire érdemes figyelni közben? Avagy így ne ess el.
Főleg a lassú szlalomozás, kis ívű megfordulás közben szokott előfordulni, hogy lefullad a motor a kanyar közben és akkor szinte esélytelen esés nélkül megúszni a dolgot. A motor bedöntve, a súlyát a centrifugális erő egyensúlyozza ki, ami egy pillanat alatt megszűnik. Ez olyan érzés, mint ha valami iszonyatos erő elkezdené lehúzni a motorodat. Emiatt ha nem elég rövid az 1-esed, akkor érdemes megtanulni, hogy a lassú manővereknél a gázadással együtt picit húzd a kuplungot és csak ezután lépj a hátsó fékre. Így elkerülheted a hirtelen lefulladást!
Mikor használom ezt a technikát?
Ha elmész egy vezetéstechnikai tréningre (amit mindenkinek csak ajánlani tudok!), ahol ez is tananyag, ott a szlalomozásnál fogsz vele találkozni. Amikor megközelíted a bóját, akkor rálépsz a hátsó fékre, beveszed a kanyart, majd a kigyorsításnál elengeded a féket, de ahogy készülsz bevenni az ellenkező kanyart, megint fékezel. A gázt meg egyenletesen húzod vagy csak kicsit változtatod. Nálam közben ahogy írtam, még a kuplunggal is kell játszani, de ez a feladattól és motortól is függ.
Mivel a motor sebességét és a bedöntést is nagyon precízen tudom adagolni, sokkal magabiztosabban és pontosabban tudom végigvezetni a motort a kinézett nyomvonalon. Ha a sebességet nem tudnád ennyire finoman szabályozni, folyamatosan a kormánnyal kellene módosítani, ahogy változik a sebességed, és emiatt állandóan letérnél a kinézett vonalról.
Néhány közúti példa:
- Kocsik közötti szlalomozás piros lámpánál vagy dugóban
- Szűk ívű megfordulás
- Szerpentinen a szűkebb kanyarokban
- Ívmódosításnál kanyar szűkítésére
Vegyük végig mindegyiket. Az első tulajdonképpen ugyanaz a szitu, mint a bójázás, csak itt ha 10-20 cm-t eltérek a kívánt nyomvonaltól, akkor jó esetben csak megütöttem egy tükröt, rossz esetben meg is húzok egy autót.
Megfordulásnál a legkisebb ív, amin a motor meg tud fordulni az, ha koppra kitekered a kormányt és le is döntöd ugyanabba az irányba (a bedöntéstől is változik a fordulási sugár), a testeddel meg ellentétesen dőlsz (francia kanyarodási stílus). Na ebben a helyzetben a kormánnyal az egyik irányba már nem is tudsz korrigálni ha kell, ilyenkor csak azzal tudsz, hogy hirtelen gyorsítasz, ha túlságosan befelé dőlne a motor és testsúllyal már nem tudsz javítani a helyzeten. Ez egyébként egy nagyon jó haladó gyakorlat (kezdőknek nem ajánlott kipróbálni), hogy teljesen eltekert kormánnyal kőrözzél, ameddig tudsz, csak a hátsó fékkel játszva. Ezt másképp nem is lehet megcsinálni, ha a hátsó fék nélkül gázadással akarnád a sebességet adagolni, szinte tuti esés vagy lábletétel lesz a vége.
A lassú visszafordítós kanyarok hasonlítanak a szűk ívű megforduláshoz. Alacsony fordulatszámú motor, szűk ív, én ilyenkor már automatikusan húzom a gázt és taposom a féket egyszerre. Sajnos ahol én járok rendszeresen, közben szlalomozni kell a kátyúk között is, így egyszerűbb...
Túrázásnál is sokat nyomkodom a hátsó féket. Ha egy picit kell szűkíteni az íven, akkor nem veszem el a gázt, egyszerűen rálépek a hátsó fékre. Sokkal finomabb a motor reakciója, nincs meg a rántás a gáz elvételre, emiatt a nyomvonalban sem lesz hirtelen változás, te határozod meg cm pontosan, merre menjen a motor. Ha egy vízmosás vagy teherautó miatt felhordott kavicsos zónában kell átvezetni a motort egy kanyar közepén egy pár centis sávon, akkor sokkal jobb esélyed van így, mint ha lekapnád a gázt előtte.
Téves elképzelések erről a technikáról
Hallgattam egy égéstér epizódot, amiben előkerült ez a téma, de egyik (tapasztalt) motoros műsorvezető sem tudta megmondani, miért használják ezt a "gáz-hátsó fék egyszerre" technikát. Az egyik ötlet az volt, hogy azért, mert ilyenkor egy picit lesüllyed a motor súlypontja, emiatt megnyúlik a tengelytáv, és talán az a néhány mm is számít. Oszlassuk el ezt a félreértést, alacsony sebességnél ez nem számít, illetve nem ez a fő oka.
Milyen motorsportokban elengedhetetlen ez a technika?
Főleg azokban kerül elő, ahol nagyon precízen kell szabályozni a sebességet és a húzóerőt. Ilyen a triál, stunt, szlalom (moto gymkhana), de hallottam már olyan sportmotorost is, aki az intenzív kigyorsításnál, ha egy úthiba miatt elemelkedik a motor eleje, akkor a gázelvétel helyett a hátsó fékkel stabilizálja és "teszi le" a motor elejét. (Lehet, hogy a profiknál ez alap) Sőt, a Man szigeti TT versenyeken McGuinness motorján is feltűnt a stunt-ban jól ismert bal oldali kormány kézi fék, amivel szükség esetén kényelmesebben lehet megoldani egy kis hátsó fékezést gázelvétel nélkül a teljes ráhasalásnál, amikor nem túl kényelmes lábbal nyomni a pedált.
Ha tetszett a bejegyzés, olvasd el a többit is, és ajánld az oldalt barátaidnak! Facebook oldalunkat is lájkold, nemcsak a friss blogbejegyzések, hanem más érdekes tartalmak miatt is!