Kezdjük azzal, hogy mit is jelent az ellenkormányzás, mert már ez is zavart okoz időnként. A legtöbben azt a jelentését ismerik, amikor egy jármű hátuljának megcsúszásakor a megcsúszás irányába tekerik a kormányt. Az autósoknál csak erre a mozdulatra használják az ellenkormányzás kifejezést, de a motoros világban még két dolgot is így hívnak, csak hogy ne legyen egyszerű az élet, és főleg a kezdőket teljesen összezavarják.
Ugyanis annak is ez a neve, amikor a kanyarodást úgy indítják, hogy ellentétes irányba tolják a kormányt, mint amerre fordulni akarnak. Ezt hívják még ellentétes kormánymozdulatnak, kormányimpulzusnak vagy kormánytolásnak is. És ellenkormányzásnak hívják azt is, amikor egy kanyarban az íven tartáshoz (a kanyar irányával) ellentétes kormányerőt kell kifejteni. Erre is használják a kormánytolás kifejezést. Jó, nem?
Mi most ezzel az utolsó kettővel foglalkozunk, egyelőre nem driftelve kanyarodunk és nem farolgatunk... :) Sok helyen fogsz találkozni teljesen hibás vagy hiányos magyarázattal, ezt a cikket azért írtam, mert egy oktatáson én is rosszul hallottam, és láttam a többieken, mennyire összezavarodtak utána. Ha ebből sem érted meg, írj légy szíves, mert akkor valószínűleg át kell fogalmazzak pár részt. Soha nem Te vagy a hülye, ha valami nem érthető eléggé, hanem aki írta! ;)
Mi is szokott általában elhangozni az ellenkormányzással kapcsolatban? Közepes vagy nagyobb sebességnél kanyarodásnál pont fordítva kell kormányozni, mert a motor éppen ellentétesen fordul, mint amerre a kormányt mozdítod. Azt is hozzáteszik, hogy mindenki így fordul, csak esetleg erről nem tud még, nem tudatosan használja. Az ember elképzeli, ahogy balra akar fordulni és közben jobbra fordítja a kormányt, és úgy érzi, valami nem stimmel itt...
Pedig bármilyen meglepő ez elsőre, ez tényleg így van, egy bizonyos sebesség felett ellentétesen kell indítani a kanyarodást, sőt, ahogy egy olvasó felhívta rá a figyelmet, valójában mindig így kanyarodunk, sebességtől függetlenül, a ledöntést elősegítjük egy ellentétes kormánymozdulattal. De ismerjük meg részletesen az egész folyamatot.
Ha lassan megyünk, és kanyarodni szeretnénk, akkor egyszerűen bedőlünk kicsit a kanyar felé, és ezzel egy időben elfordítjuk a kormányt ugyanabba az irányba. Miért ne fordulhatnánk ugyanígy, ha gyorsabban megyünk? A válasz az, hogy nyugodtan megtehetjük, csak gyors irányváltásra így képtelenek leszünk, illetve hatalmas íven tudunk csak fordulni, ugyanis minél nagyobb a sebességünk, annál erősebb a kerekek által keltett giroszkópikus hatás, ami a futómű geometriai kialakításával együtt egyenesen tartja a járművet, és egyre nagyobb erő kell, hogy bedöntsük a motort. Hiába helyezzük át a testsúlyunkat az egyik oldalra, a motor csak nem akar dőlni, illetve csak nagyon lassan fog, komolyabb sebességnél szinte egyáltalán, márpedig ez elengedhetetlenül szükséges lenne, hogy be tudjuk venni a kanyart. Gyakorlott motorosoknak ajánlott kipróbálásra, hogy nagyobb sebesség mellett elengedik a kormányt, és megpróbálják a testsúlyuk áthelyezésével dőlésre, egyúttal kanyarodásra késztetni a motort, természetesen olyan helyen, ahol ezt biztonságosan meg lehet tenni. Meg fognak döbbenni, mennyire nem akar majd dőlni, kanyarodni semerre.
Ilyenkor siet segítségünkre az ellenkormányzás, amivel gyorsabban és könnyebben tudjuk a motort ledönteni, majd bevenni a kanyart.
Nézzük végig pontról-pontra, mi történik ilyenkor. Tegyük fel, hogy kisebb sebességgel balra szeretnénk kanyarodni, de nem testsúly áthelyezéssel, hanem ellenkormányzással. Ebben az esetben a kormányt jobbra fordítjuk, az első kerék elindul jobbra, de a testünk és a motor közös tömegközéppontja a tehetetlenség miatt nem mozdul el oldalra, így tulajdonképpen a motor a tömegközéppont körül elfordul, vagyis kifordul alólunk és bedől balra. Ha a kormányt így hagyod, jobbra fordítva, akkor hamarosan egy hatalmas zakó lesz a vége... Na ezen szoktak valahogy átsiklani, amikor erről a témáról beszélnek, hogy amikor már kellő mértékben bedőlt a motor, utána mi történik.
Egy kis kitérő: Gyerekkorodban próbáltad, hogy egy biciklit úgy tolsz, hogy csak a nyergét fogod, de a kormánya szabadon van? Nagyon jól lehet irányítani, amerre döntöd, a kormánya arra fordul. Ha emlékszel még, viszonylag kicsiket kell dönteni, mert nagyon érzékenyen reagál a kormány. Na pont így van ez egy motornál is. Amint bedőlt a motor, az első futómű kialakítása miatt a kormány magától erőteljesen el akar fordulni a bedöntés irányába. Ha a bedöntés után nem fejtesz ki ellentétes kormányerőt, akkor a motor visszakormányozza magát egyenes futásba. Ezt mi nem akarjuk, hiszen kanyarodni szeretnénk, tehát ellen kell tartanunk a kormánynak, hogy ne tudjon a döntés irányába túlzottan elfordulni. Hoppá, ez már az egyik fajta ellenkormányzás!
Folytassuk: Tehát a kanyarodás irányával ellentétesen mozdítottuk a kormányt, a motor bedőlt, és most jön az a mozdulat, amiről nem nagyon szoktak beszélni, ilyenkor ugyanis a már bedöntött motornál visszaengedjük a kormányt a kanyarral ellentétes kitérésből, egészen addig, amíg a további dőlés be nem fejeződik és egy állandó dőlésszöggel el nem kezd bekanyarodni a motor. Természetesen ezek nem éles váltások, hanem folyamatos átmenetek a kanyar közben. A biciklis példánál megismert jelenség miatt a művelet közben végig ellentétesen, vagyis jobbra fejtesz ki kormányerőt, mert a kormány erőteljesen balra akarna fordulni magától, te pedig végig ellentartasz, szabályozod a kormány visszafordulását, ezért használom a "visszaengedjük" kifejezést.
És most a nagy kérdés, hogy meddig megy vissza a kormány, merre áll az első kerék, amikor már kanyarodsz, íven vagy? Kisebb sebességnél ez még egyszerű kérdés, de nagyobbnál már nem annyira egyértelmű. Van akit meglep a válasz, van, akinek ez magától értetődik, de az első kerék kanyarodás közben már a kanyar felé áll, nem ellentétesen azzal, ha csak néhány foknyit vagy még kisebb szögben is, függetlenül attól, hogy közben ellentétes kormányerőt fejtesz ki. És ez nagyobb sebességnél is így van, ahogy azt majd később látni fogjuk.
Az alábbi első videón egy gyors kikerülésnél látszik az ellenkormányzás teljes folyamata. Nézzétek meg, mennyire apró mozdulat az elején a kanyarodás irányával ellentétes kormánymozdulat, aztán ahogy bedőlt, visszaengedi egyenesbe, majd enyhén a kanyarodás irányába kormányoz. A képre kattintva láthatod az eredeti videót is.
Ahogy nő a sebességed, egyre inkább a ledöntést csak az ellenkormányzással tudod megoldani.
Maradjunk a fenti balkanyarnál. Most nem közepes sebességgel, hanem kimondottan gyorsan megyünk, ilyenkor a kerekek giroszkópikus hatása és a futómű geometriája miatt egyre nagyobb erőt kell kifejteni, hogy a járművet az egyenesfutásból kitérítsük. Elkezdem a kanyarodás irányával ellentétesen, tehát jobbra fordítani a kormányt. Igazából nem is fordítom, csak nyomom egy bizonyos erővel a kanyarodás irányával megegyező oldalát, jelen esetben a kormány bal szarvát tolom el magamtól (kormánytolás), olyan kicsi az elmozdulás, hogy lehet, nem is érzékelem. Ennek hatására a motor elkezd balra dőlni, majd balra fordulni. Ha még nagyobb bedöntést akarok, még nagyobb erővel tolom a kormányt, a motor jobban megdől és élesebben fordul balra. A kanyar alatt végig tartani kell a kormányt, ugyanabba az irányba, mint ahogy elkezdtem, tehát végig jobbra fejtek ki kormányerőt, végig ellenkormányzok! Ok, de akkor hol van a második fázis, a visszakormányzás, amiről eddig szó volt?
A legenyhébb kanyarodásnál is megvan, csak annyira aprók az elfordulások, hogy észre sem vesszük. Vegyük akkor végig, mi is történik:
Amikor nagyobb sebességnél a motor elkezd balra dőlni, akkor ugyanúgy a kanyar irányába akarja fordítani a kormányt, ahogy kisebb sebességeknél is láttuk. Ahogy egyre nagyobb a bedöntés mértéke, úgy nő ez az erő is, ami előbb-utóbb nagyobb lesz, mint az általam kifejtett ellentétes kormányerő, kormánytolás, emiatt visszafordul a kormány a kanyarodás irányába, először csak egyenesbe, de ilyenkor is még dől tovább a motor, tovább nő a kormányon a visszafordító erő, ezért tovább fordul a kerék enyhén a kanyar irányába, egészen addig, amíg kialakul egy egyensúlyi helyzet, a dőlésszög nem változik, és a járgány folyamatos bal fordulóba kezd. Tehát a motor maga elvégzi az egészet, nekem csak egy adott erővel kellett a kormányt végig tartanom a kanyarral ellentétes irányba, az egyensúlyi helyzetet magától megtalálja a motor, épp úgy, mint az egyenesfutást, amikor semmilyen kormányerőt nem fejtek ki. Éppen ez a folyamatos ellentétes kormányerő szokta megzavarni az embereket, és hiszik azt, hogy a kormánykerék végig a kanyarodás irányával ellentétesen áll. Csak hát fizikai képtelenség keresztben álló első kerékkel kanyarodni, hacsak nem driftelsz.
Egy felmérést csináltam, amiből kiderült, hogy a motorosok több mint a fele úgy gondolja, hogy neki keresztbe áll a kereke, amikor fordul, tehát ez egy eléggé elterjedt tévhit.
Miért nem érezzük a kormányon ezt az oda-vissza fordulást, miért hisszük azt, hogy mi elmozdítottuk a kormányt kifelé és úgy is maradt végig? Leginkább azért, mert ahogy írtam, nagyon apró elfordulásokról van szó, másfelől nem figyelünk rá, automatikusan végezzük, harmadrészt az út egyenetlensége miatt a motor, a futómű, a kormány, a testünk amúgy is rázkódik, folyamatosan mozog, ezek az apró elmozdulások nem tűnnek fel közben, hacsak nem figyelünk rá tudatosan.
De itt egy egyértelmű bizonyíték: Ha megnézel egy fedélzeti kamerás videót, jól látszik, hogy még nagy sebességű kanyarokban is a bedöntés után arra áll a kormány, amerre kanyarodik a motor. Az alábbi videón a sebesség miatt a kormányon csak minimálisakat fordít a vezető, de azért ha jól odafigyelsz, látható, hogy kanyarodás közben, amikor már íven van, mindig a kanyar irányába áll a kormánya! Persze ő közben ugyanazt érzi, mint te, hogy a kormányt "kifelé" kezdte fordítani (ez ennél a sebességnél már annyira apró mozdulat a kanyarodás elején, hogy nem is látható), és végig ellentétes kormányerőt fejtett ki, de a kamera képe nem hazudik. Ha kételkedsz a leírtakban, nézz bele a videóba, és kattints a képre!
Amikor a kanyarodást befejeztük, akkor szintén ezzel a technikával állítjuk vissza a motort. A kanyarban balra volt bedöntve, tehát jobbra akarjuk visszadönteni, mégis a kanyar felé, esetünkben balra fordítjuk a kormányt az eddiginél is jobban. Ezt a folyamatos ellenkormányzás miatt azzal tudjuk elérni, hogy csökkentjük a kanyar ívével ellentétes kormányerőt, és hagyjuk, hogy a motor magától jobban befordíts a kormányt. Ez megint egy becsapós dolog, mert úgy érezzük, mint ha a jobbra kitekert kormányt elkezdenénk visszafordítani, visszaengedni középre, pedig a folyamat más, ahogy csökkentjük az erőt, úgy fordul egyre inkább balra a kerék, és ahogy a kisebb sebességű manővernél megtanultuk, ha a kanyar felé kormányzunk, akkor azzal csökkentjük a bedöntést, visszaállítjuk a motort. Itt ezt is magától megcsinálja a futómű, nekünk elég csökkenteni az ellentétes kormányerőt.
Ha ösztönösen csináljuk ezt, akkor miért kell ezzel foglalkozni?
Ezt a kanyarodási technikát valóban mindenki már biciklizés alatt megtanulja, ösztönösen végzi, észre sem veszi, hogy mikor fordítja ellentétesen és mikor a kanyar irányába, és közben milyen kormányerőket kell legyőznie, de mégis jó tudatosítani, külön gyakorolni, mert ha tudatosan csináljuk, akkor gyorsabban végre tudjuk hajtani, és ez egy váratlan akadály kikerülésénél életmentő is lehet!
Az alábbi videót mindenkinek ajánlom megnézésre, rengeteget lehet belőle tanulni:
Még egy érdekesség, ami elsősorban a sportmotoroknál jelentkezik. Ha kiülsz kanyarban, tehát a fenekedet a kanyar irányába mozdítod az ülésen, és a belső lábadat is lelógatod (hanging-off stílus), hogy a kanyarodás irányába és minél lejjebb kerüljön a súlypontod, akkor a motornak ugyanakkora sebességnél kevésbé kell bedöntve lennie. Mivel az íven tartáshoz szükséges ellentétes kormányerő a bedöntés mértékével is arányos, ezért ilyenkor kevésbé kell ellenkormányozni.
Ha tetszett a bejegyzés, olvasd el a többit is, és ajánld az oldalt barátaidnak! Facebook oldalunkat is lájkold, nemcsak a friss blogbejegyzések, hanem más érdekes tartalmak miatt is!
(Külön köszönet Csordás Thomasnak, Porempovics Gábornak, No Ni-nek, hogy hozzászólásukkal, véleményükkel hozzájárultak a szöveg érthetőbbé tételéhez)